A piacon kapható különböző típusú lakkok más-más eljárással térhálósodnak, ezért a lakkot használó papír és karton tulajdonságainak ennek megfelelően eltérőnek kell lenniük. Mivel a nyomdaanyagok, a tinták és a lakkok kölcsönhatásba lépnek egymással, e három kapcsolat optimalizálása jelentősen javíthatja az általános teljesítményt, mivel a három közül az egyik megváltoztatásával nem lesz ugyanaz a jó eredmény. Ha nem ellenőrzött hordozót választ, az eredmény rossz lehet. Ezért a nyomdáknak együtt kell működniük a papírgyártókkal és -forgalmazókkal, hogy minden lakkhoz megtalálják a lehetséges nyomdaanyagokat.
Az eljárási gyakorlat azt mutatja, hogy a papír minősége és tulajdonságai nagymértékben közvetlenül befolyásolják az üvegezési termékek minőségét. Például sima felületének köszönhetően a bevont papír fényessége az üvegezés után nyilvánvalóan javul. Míg a tábla vagy ofszet papír felülete érdes, az üvegezés után a hatás viszonylag gyenge, és a fényerő sem elég jelentős. Ennek az az oka, hogy a lakkot szinte teljesen felszívják a durva papírszálak.
Annak a hibának a pótlására, hogy a papír könnyen felszívja az olajat, és a nyomda nem fényes, először a kazeines alapozót viheti fel a nyomtatott termék felületére, majd polírozhatja, vagy használhatja a két lakkozási lépés a nyomtatott termék fényerejének növelése érdekében az üvegezés minőségének biztosítása érdekében.
A lakk bevonatolása és szárítása bizonyos szintű ismereteket és nyomdagépkezelési készségeket igényel. Más lakkozásra való váltáskor fontos, hogy tesztelje annak kompatibilitását az aljzattal és minden egyéb szükséges kidolgozási formával.
Gondoskodni kell arról is, hogy a nyomdaanyag savassága ne késleltesse a száradási vagy kikeményedési folyamatot. Manapság a papír és a karton általában pH-semleges, mert a kalcium-karbonát olcsóbban használható töltőanyagként és bevonatként. Savas közegben a kalcium-karbonát lebomlik, és a szén-dioxid buborékok hatására a tinta és a lakk habzik.
A papír érdes felülete közvetlenül befolyásolja az UV-lakk kiegyenlítési teljesítményét a papír felületén. Ha a papír felülete túl érdes, az UV-lakk áramlási sebessége a papír felületén lassú, és a papír felületére átvitt UV-lakk szinte teljes mennyiségét elnyeli a durva papír, így a filmben lévő filmképző anyag UV lakk – a fényérzékeny gyanta behatol a szálba. Idővel a nyomtatott termék felületének fényessége és fényessége UV-kezelés után nem jó. Ezenkívül a papír durva felülete befolyásolja az ultraibolya sugárzás visszaverődését, diffrakcióját és interferenciáját, és befolyásolja az UV-fény többszörös visszaverődését a lakkrétegen, ezáltal befolyásolja a keményedési hatást.
A papír felületének simasága nem olyan magas, mint lehetséges. A túl sima felületű papír általában nem nagyon nedvszívó, és a nyomdafesték nem tud hatékonyan behatolni a felületére, így a tinta a felületén kikristályosodik, és nem nedvszívó felületet képez. Ha ilyen felületen UV bevonatot végeznek, akkor a lakkban lévő áthatoló komponensek a fényérzékeny gyantával együtt a papír felületén maradnak, ami a lakk kikeményedését hiányossá teszi.
Válasszon jó nyomtatási alkalmasságú papírt, vagy nyomtasson előre hígított fehér tintát a papír felületére, hogy megváltoztassa a felületi érdességét és késleltesse az abszorpciós sebességet. Ezenkívül a vízbázisú lakk használható alapozóként a papír felületének nyomtathatóságának javítására, ami a nyomtatott anyagok hajlítási ellenállását is javíthatja.
SZERZŐI JOG ©2018 Shanghai Hanker Industrial Co., Ltd., MINDEN JOG FENNTARTVA.
